Tudomány

Az éghajlatváltozás a nyugati hőhullám extrém rekordjait, elemzési eredményeit vezette

A Csendes-óceán északnyugati részét a múlt héten perzselő rendkívüli hőhullám szinte biztosan nem következett volna be globális felmelegedés nélkül – közölte egy klímakutató nemzetközi csoport szerdán.

A hőmérséklet olyan szélsőséges volt – ide értve az Fahrenheit-fok 116 fokos értékét Portland-ben (Ore) és a kanadai 121-es rekordot British Columbia-ban -, hogy a kutatóknak nehézségeik voltak megmondani, milyen ritka a hőhullám. De becslésük szerint az adott évben csak 0,1 százalék esélye volt egy ilyen intenzív kánikula bekövetkezésére.

“Noha ritka esemény volt, de éghajlatváltozás nélkül gyakorlatilag lehetetlen lett volna” – mondta Geert Jan van Oldenborgh, a Holland Királyi Meteorológiai Intézet munkatársa, aki 26 másik tudóssal végezte a tanulmányt, a World Weather Attribution nevű együttműködési csoport részeként.

Ha a világ még 1,5 Fahrenheit fokot melegít, ami az évszázadban bekövetkezhet, megakadályozva az üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus csökkentését, a hasonló események nem lennének olyan ritkák – állapították meg a kutatók. Annak esélye, hogy egy ilyen súlyos kánikula valahol a világon bekövetkezzen, egy adott évben akár 20 százalékra is nőhet.

“A hőhullámok esetében a klímaváltozás abszolút játékváltó” – mondta Friederike Otto, az angliai Oxfordi Egyetem kutatói közül.

Alekszandr Gershunov, a San Diego-i Scripps Institute of Oceanography kutató meteorológusa szerint az eredmények összhangban vannak azzal, amit a globális felmelegedés hőhullámokra gyakorolt ​​hatásáról tudni lehet.

“Ők a klímaváltozás által leginkább érintett szélsőséges időjárási viszonyok” – mondta Dr. Gershunov, aki nem vett részt a vizsgálatban. Ami a csendes-óceáni északnyugati eseményt illeti, „a klímaváltozás nyilvánvalóan erősebbé tette”.

A régió városainak hőmérsékletrekordjai megdőltek, és sokkal nagyobb különbséggel, mint amit a kutatók valaha is láttak egy hőhullámban. Ennek fényében felvetették annak lehetőségét is, hogy a világ változó szemléletet tanúsítson a melegedő éghajlat viselkedésében. Talán azt mondták, hogy az éghajlat egy küszöböt átlép egy olyan pontra, ahol a globális hőmérséklet csak egy viszonylag kicsi emelkedése jelentősen megnövelheti az extrém melegben bekövetkező nagy ugrás valószínűségét.

– Aggódunk – mondta Dr. van Oldenborgh. “Sokkal kevésbé vagyunk biztosak abban, hogyan viselkednek a hőhullámok, mint két hete.”

Hangsúlyozta, hogy ez az elképzelés csak hipotézis volt. Sok kutatásra van szükség annak megállapításához, hogy bekövetkezhet-e és hogyan bekövetkezhet ez a változás, amelyet ez a gyors tanulmány nem érintett – mondta.

A csendes-óceáni északnyugati részen a kánikula június végén következett be, amikor a nagy nyomású levegő, a hőkupola nevű térség elakadt a régió felett. Négy nap alatt emelkedett a hőmérséklet, akárcsak a hő okozta halálesetek olyan helyeken, ahol a légkondicionálás nem annyira elterjedt, mint Észak-Amerika más részein.

Becslések szerint több száz ember halt meg, ez a szám várhatóan nagymértékben emelkedni fog a következő hónapokban, amikor elemzik a halotti anyakönyvi kivonatokat és a halálozási adatokat. A hőség hozzájárult terméshibák és segített a tűzvészek ívásában, amelyek közül az egyik elpusztította a brit-kolumbiai Lytton városát, ahol a kanadai hőrekord éppen előző nap állt be.

A tanulmány a növekvő kutatások körében a legújabb, a „gyors hozzárendelés” elemzés, amelynek célja annak megállapítása, hogy van-e kapcsolat az éghajlatváltozás és az olyan különleges extrém események között, mint a hőhullámok, az erős esőzések és az áradások. A cél az éghajlat-kapcsolatok gyors nyilvánosságra hozatala, részben annak érdekében, hogy megakadályozzák az éghajlat-tagadókat, akik azt állíthatják, hogy a globális felmelegedésnek nincs hatása egy adott eseményre.

A valamivel több mint egy hétig tartott tanulmányt még nem értékelték szakértők, és nem tették közzé tudományos folyóiratban. De olyan technikákat alkalmaz, amelyeket az elmúlt évtized során korábban már szakértői felülvizsgálat alatt álltak, hogy ilyen típusú tanulmányokat végeztek. Maga a World Weather Attribution 2015 óta mintegy harmincat teljesített.

A kutatás alapvetően számítógépes szimulációkat (21) használ ehhez az elemzéshez, hogy összehasonlítsa a történéseket az ipari világ és az ezzel járó kibocsátások emelkedése óta mintegy 2 Fahrenheit fokot felmelegedő világban egy hipotetikus világgal, amelyben az emberek soha nem pumpáltak az üvegházhatást okozó gázok a légkörbe.

Az éghajlat-tudósok biztosak abban, hogy a globális felmelegedés súlyosbította a hőhullámokat, mert a kiindulási hőmérsékletek ahonnan indulnak, magasabbak, mint évtizedekkel ezelőtt. A gyors hozzárendelés-elemzés két kérdés megválaszolására törekszik egy adott hőségesemény kapcsán: mennyivel rosszabb és mennyivel valószínűbbé tette a klímaváltozás?

A csendes-óceáni északnyugati kánikula esetében az elemzés azt mutatta, hogy bár ritka, de sokkal nagyobb valószínűséggel fordul elő a jelenlegi felmelegedett világban, mint a felmelegedés nélküli világban. És ha a hőhullám egy ilyen hipotetikus világban következett be, akkor nem lett volna olyan meleg, a maximális hőmérséklet körülbelül 3,5 fokkal alacsonyabb.

De ennek a hőhullámnak a rendkívüli természete szünetet adott a tudósoknak. A maximális hőmérséklet sok helyen 7–9 fokkal volt magasabb, mint a korábbi rekordok, ami nagyjából kétszerese a többi hőhullámnak.

“Ez messze a legnagyobb ugrás volt a rekordokban” – mondta Dr. Otto. “Elég nagy növekedést tapasztaltunk, de soha nem.”

Két lehetséges magyarázat volt erre – mondta Dr. van Oldenborgh. Az egyik az, hogy a Csendes-óceán északnyugati részét rendkívül ritka tényezők kombinációja érte – az éghajlatváltozás hőhullámra gyakorolt ​​hatását súlyosbította a Nyugatot esetleg áthaladó, nemrégiben bekövetkezett súlyos aszály, vagy a sugáráram változásai, vagy mindkettő.

Ebben a magyarázatban „az emberek ott rendkívül szerencsétlenek voltak, és ezt a rendkívüli hőséget szenvedték el” – mondta.

Dr. van Oldenborgh szerint sürgősen meg kell vizsgálni, hogy a másik magyarázat, miszerint valamilyen éghajlati küszöböt túlléptek-e, érdemel-e, és hogy lesznek-e más hasonlóan extrém hőhullámok a jövőben.

“Ezt senki nem látta jönni” – mondta. – Előfordulhat más helyeken is? Jelenleg csak nem tudjuk.